Útmutató · (EU) 2023/970 irányelv

Az EU bérátláthatósági irányelve: mit, ki és meddig

Frissítve: 2026. július 10.

Az (EU) 2023/970 irányelv (a „bérátláthatósági irányelv”) minden uniós munkáltatót kötelez: bérsáv a toborzásban, tilos a bérelőzményekről kérdezni, a munkavállalóknak joguk van a tájékoztatáshoz — a 100 vagy több munkavállalót foglalkoztató munkáltatók pedig nyilvánosan jelentik a nemek közötti bérkülönbséget. Az átültetési határidő 2026. június 7-én lejárt; az első jelentéseket 2027. június 7-ig kell benyújtani.

Röviden

  • Minden uniós munkáltatóra vonatkozik — csak a jelentés függ a mérettől (100+), a többi kötelezettség nem.
  • A toborzásban: bérsáv az interjú előtt, tilos a bérelőzményekről kérdezni, nemi szempontból semleges hirdetések.
  • Minden munkavállaló jogosult kategóriája nemek szerinti átlagbéreiről tájékoztatást kérni — válasz 2 hónapon belül.
  • A 250+ fős munkáltatók évente, a 150–249 fősek 3 évente jelentenek — először 2027. június 7-ig; a 100–149 fősek 2031-től.
  • A bármely kategóriában mért, objektíven nem indokolt ≥ 5 % különbség, amelyet 6 hónapon belül nem orvosolnak, közös bérértékelést vált ki a munkavállalói képviselőkkel.
  • Magyarország még nem fogadta el az átültető törvényt (2026. július) — a határidők azonban az irányelvből következnek, és nem várnak.

A számító dátumok

2023. június 6.Az irányelv hatályba lépett.
2026. június 7.Az átültetés határideje. Magyarország: még nincs elfogadott törvény, tervezet sem jelent meg (előkészítési szakasz).
2027. június 7.Első jelentés a bérkülönbségről a 250+ és a 150–249 fős munkáltatóknak — az előző évről.
2031. június 7.Első jelentés a 100–149 fős munkáltatóknak.

Ki mit köteles — a munkavállalók száma szerint

Az átláthatósági kötelezettségek (toborzás, kritériumok, tájékoztatás) minden munkáltatóra az első naptól vonatkoznak a nemzeti törvény hatálybalépésével. A létszám csak a jelentést határozza meg:

250+ munkavállaló

Jelentés évente, először 2027. június 7-ig. Ezen felül: egyenlő értékű munka kategóriái és az összes univerzális kötelezettség.

150–249 munkavállaló

Jelentés 3 évente, először 2027. június 7-ig — ugyanaz az első határidő, mint a legnagyobb munkáltatóknál.

100–149 munkavállaló

Jelentés 3 évente, először 2031. június 7-ig. Az univerzális kötelezettségek azonnal élnek — és a tagállam előrébb is hozhatja a határidőt.

100 munkavállaló alatt

Az irányelv szerint nincs kötelező jelentés (a tagállam bevezetheti), de minden napi kötelezettség teljes körűen él: bérsáv a hirdetésekben, tilos bérelőzményt kérdezni, kritériumok, válaszok a munkavállalóknak.

Minden munkáltató kötelezettségei — mérettől függetlenül

Ezek a kötelezettségek nem függnek a létszámtól, és a nemzeti törvény alkalmazásával indulnak:

5. cikk

Bérsáv az interjú előtt

A jelöltek megkapják a kezdő bért vagy annak sávját — a hirdetésben vagy az interjú előtt —, hogy a tárgyalás tájékozottan induljon.

5. cikk (2)

Tilos a bérelőzményekről kérdezni

A munkáltató nem kérdezheti a jelölteket jelenlegi vagy korábbi bérükről — sem interjún, sem űrlapokon.

5. cikk (3)

Nemi szempontból semleges hirdetések és munkakörnevek

A hirdetéseknek és a munkakörneveknek nemi szempontból semlegesnek, a felvételi eljárásnak megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie.

6. cikk

Objektív bérezési kritériumok, hozzáférhetően

A bér, a bérszintek és az előmenetel kritériumai objektívek, nemi szempontból semlegesek és könnyen hozzáférhetők kell legyenek. (Az előmenetelnél a tagállam mentesítheti az 50 fő alatti munkáltatókat.)

7. cikk

A munkavállalók tájékoztatáshoz való joga

Bármely munkavállaló írásban kérheti saját bérszintjét és az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző kategória nemek szerinti átlagos bérszintjeit. Válaszadási határidő: 2 hónap.

7. cikk (5)

Tilosak a bértitok-klauzulák

A munkavállalók nem akadályozhatók meg abban, hogy bérüket az egyenlő bérezés érvényesítése céljából felfedjék — az erre vonatkozó titoktartási kikötések e célból hatálytalanok.

Munkavállalói jogok, kártérítés és bizonyítási teher

A bérdiszkriminációt elszenvedett munkavállaló teljes kártérítésre jogosult: elmaradt bér, kapcsolódó bónuszok és juttatások, az elveszített lehetőségek ellentételezése és a nem vagyoni kár (16. cikk).

A bíróság előtt fordított bizonyítási teher érvényesül (18. cikk): ha a munkavállaló diszkriminációra utaló tényeket ad elő, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem történt diszkrimináció. Az átláthatósági kötelezettségeit nem teljesítő munkáltató még nehezebb helyzetben van.

A munkavállalók és képviselőik védettek a viktimizációval szemben — az irányelv szerinti jogaik gyakorlása miatti hátrányos bánásmód tilos (25. cikk).

A jelentés: a 9. cikk 7 mutatója

A 100 vagy több munkavállalót foglalkoztató munkáltatók az alábbi 7 mutatót jelentik — a vezetés erősíti meg őket, a munkavállalói képviselők pedig rákérdezhetnek a számítás módjára:

  1. a.a nemek közötti átlagos bérkülönbség
  2. b.az átlagos különbség a kiegészítő vagy változó bérelemekben (bónuszok, jutalékok, juttatások)
  3. c.a medián bérkülönbség
  4. d.a medián különbség a kiegészítő vagy változó bérelemekben
  5. e.a változó bérelemben részesülő női és férfi munkavállalók aránya
  6. f.a női és férfi munkavállalók aránya az egyes bérkvartilisekben
  7. g.a bérkülönbség az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalók minden kategóriájában, alapbérre és változó elemekre bontva

≥ 5 % átlagos különbség bármely kategóriában — ez a küszöb számít

Ha a különbséget nem indokolják objektív, nemi szempontból semleges kritériumok, és a jelentéstől számított 6 hónapon belül nem orvosolják, a munkáltató a munkavállalói képviselőkkel közös bérértékelést folytat le (10. cikk) — formális eljárást, dokumentált intézkedésekkel. Az Egalis minden kategóriát megjelöl, amint átlépi a küszöböt.

Szankciók

Minden tagállam hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat állapít meg, bírságokkal együtt (23. cikk).

A magyar összegek az átültető törvénnyel válnak ismertté. A meg nem felelés ára azonban nem csak a bírság: kártérítés a munkavállalóknak, közös bérértékelés és egy nyilvánosan elérhető szám.

Hol tart ma Magyarország? (2026. július)

Az átültetési határidő 2026. június 7-én lejárt, és Magyarország még nem fogadta el az átültető jogszabályt — nyilvános tervezet sem jelent meg; az előkészítés folyamatban van.

A késés nem állítja meg az irányelvet: az első jelentési határidő — 2027. június 7. — magából az irányelvből következik, a nemzeti jog csak szigorúbb követelményeket adhat hozzá. A határidő lejárta után az Európai Bíróság gyakorlata szerint az irányelv kellően egyértelmű rendelkezéseire közvetlenül hivatkozni lehet a közszférabeli munkáltatókkal szemben.

Gyakorlati következmény: amit fel kell építenie — az egyenlő értékű munka kategóriáit, a teljes bérképet, a megvédhető kritériumokat — nem függ a magyar törvény dátumától. Aki most kezd, felkészülten várja a 2027-es jelentést.

A nemek közötti bérkülönbség Magyarországon 16,9 % (Eurostat, 2024) — jóval az uniós átlag (11,1 %) felett, a negyedik legmagasabb az EU-ban. A magas országos szám több, az 5 %-os küszöbhöz közeli vagy azt meghaladó kategóriát jelent. Mind a 27 tagállam összehasonlítása (EN) →

Hogyan készüljön fel — 5 lépés

A 2027-es jelentés az előző évet fedi le: az adatok már most keletkeznek. A működő sorrend:

  1. 1Gyűjtse össze a bér minden elemét egy helyreAlapbér, pótlékok, bónuszok, jutalékok és természetbeni juttatások — havonta. Teljes kép nélkül minden számítás hibás.
  2. 2Határozza meg az egyenlő értékű munka kategóriáitÉrtékelje a munkaköröket a 4. cikk négy kritériuma szerint: készségek, erőfeszítés, felelősség, munkakörülmények. Ez minden mutató alapja — és az első, amire az ellenőrzés rákérdez.
  3. 3Számítsa ki mind a 7 mutatót már maÁtlag, medián, változó elemek, kvartilisek, kategóriánkénti különbségek. A 2027-ben először látott szám ne legyen meglepetés.
  4. 4Orvosolja, amit nem tud objektíven indokolniAz objektív magyarázat nélküli, ≥ 5 % különbségű kategóriákat most rendezze, amíg a szám belső — később nyilvánossá válik, és közös bérértékelést indít.
  5. 5Tegye rendbe a toborzást és a dokumentációtBérsáv a hirdetésekben, semmi kérdés a bérelőzményekről, semleges hirdetések, dokumentált, a munkavállalók számára hozzáférhető kritériumok.

Egalis: megfelelés az irányelv elolvasása nélkül

Importálja a bérdatokat, építse fel a kategóriákat a 4. cikk kritériumai szerint, kövesse mind a 7 mutatót havonta — riasztással, amint egy kategória átlépi az 5 %-ot, és minden különbség megszüntetésének költségével. Jelentések zárolt audit-nyomvonallal, határidők emlékeztetőkkel.

Próbálja ki 14 napig ingyen

Az alkalmazás felülete angol nyelvű · kizárólag B2B · bankkártya nélkül · adatok kizárólag az EU-ban.

Gyakori kérdések

Kire vonatkozik a bérátláthatósági irányelv?

Minden uniós munkáltatóra, magán- és közszférára egyaránt, mérettől függetlenül. Csak a jelentés kötődik a 100 fős küszöbhöz — a toborzási kötelezettségek, az objektív kritériumok és a tájékoztatáshoz való jog mindenkire vonatkoznak.

Átültette már Magyarország az irányelvet?

Még nem (2026. július). A határidő 2026. június 7-én lejárt; nyilvános tervezet sem jelent meg. Az irányelv határidői ettől nem függnek — az első jelentést 2027. június 7-ig kell benyújtani az előző évről.

Kötelező a bért feltüntetni az álláshirdetésben?

A jelöltnek az interjú előtt meg kell kapnia a kezdő bért vagy annak sávját — a hirdetésben vagy más módon (5. cikk). A hirdetésben való feltüntetés a legegyszerűbb út; a magyar törvény szigorúbb is lehet.

Megkérdezheti a munkáltató, mennyit kerestünk korábban?

Nem. Az irányelv kifejezetten tiltja a jelöltek jelenlegi és korábbi bérére vonatkozó kérdéseket (5. cikk (2)) — interjún és űrlapokon egyaránt.

Mit jelent az „egyenlő értékű munka”?

Olyan munka, amely objektív kritériumok — készségek, erőfeszítés, felelősség, munkakörülmények — alapján egyenlő értékűnek tekinthető, akkor is, ha a munkakörök különböznek. A különbséget ezeken a kategóriákon belül számítják, nem csak azonos munkakörnevek között.

Mi történik, ha egy kategóriában a különbség meghaladja az 5 %-ot?

Ha a munkáltató nem tudja objektív, nemi szempontból semleges kritériumokkal indokolni, és 6 hónapon belül nem orvosolja, a munkavállalói képviselőkkel közös bérértékelést folytat le — formális, dokumentált eljárást kötelező intézkedésekkel (10. cikk).

Vonatkozik az irányelv a 100 fő alatti munkáltatókra is?

Igen — a kötelező jelentés kivételével minden: bérsáv a toborzásban, tilos bérelőzményt kérdezni, objektív kritériumok, és válasz a munkavállalói kérésekre 2 hónapon belül. A tagállamok a jelentést kisebb munkáltatókra is kiterjeszthetik.

Források

Az adatok az elfogadott (EU) 2023/970 irányelvet és a magyar átültetés 2026. július 10-i állapotát tükrözik. A tagállamok szigorúbb szabályokat is bevezethetnek — kövesse a nemzeti törvényt. Ez az oldal nem jogi tanácsadás.