Magyar jog · állapot: 2026. szeptember 26.

Bérátláthatóság Magyarországon: a törvény késik, a határidők nem

Az (EU) 2023/970 irányelv átültetési határideje 2026. június 7-én lejárt — Magyarországon pedig 2026. szeptember 26-ig sem nyújtottak be átültető törvényjavaslatot, bár a Kormány 2026. őszi törvényalkotási programja szeptemberi benyújtással számolt. A munkáltatói kockázat ettől nem kisebb, hanem nagyobb: az első jelentési határidő (2027. június 7.) magából az irányelvből jön, a kellően világos rendelkezésekre a közszférában közvetlenül hivatkozni lehet, és a magyar törvény rövid felkészülési időt hagyhat.

Röviden

  • Nincs átültető törvény, és benyújtott törvényjavaslat sincs (állapot: 2026. szeptember 26.) — a Kormány 2026. őszi törvényalkotási programja szeptemberi benyújtással számolt; az átültetési határidő lejárt.
  • Szakmai elemzés szerint az elfogadás 2026 októberére, a hatálybalépés 2027-re várható — ezt csak a benyújtott szöveg erősítheti meg.
  • Az első jelentések határideje — 2027. június 7. — az irányelvből jön, és a jelentés az előző évet írja le.
  • A kellően világos irányelvi rendelkezésekre a határidő lejárta után a közszférai munkáltatókkal szemben közvetlenül hivatkozni lehet.
  • Magyarország bérkülönbsége 16,9 % — a negyedik legmagasabb az EU-ban: a nyilvános számok itt nagyobb figyelmet kapnak majd.
  • A felkészülés (munkakör-értékelés, teljes bérnyilvántartás) negyedéveket vesz igénybe — a törvény megjelenése után kezdeni késő.

Mit tudunk — és mit nem

  • Tudjuk: az irányelv minden tagállamra kötelező minimumot ír elő — bérsáv a toborzásban, bérelőzmény-kérdések tilalma, munkavállalói információs jog, 100+ munkavállalónál bérkülönbség-jelentés, 5 %-os küszöb kategóriánként.
  • Tudjuk: a magyar törvény csak szigorúbb lehet, mint az irányelv — enyhébb nem.
  • Tudjuk: a Kormány 2026. őszi törvényalkotási programja szerint a javaslatot a Szociális és Családügyi Minisztérium készíti elő, benyújtását 2026 szeptemberére tervezték; 2026. szeptember 26-ig ez nem történt meg, nyilvános tervezet sem jelent meg.
  • Tudjuk: az Európai Bizottság 2026. szeptember 26-ig egyetlen tagállammal szemben sem indított kötelezettségszegési eljárást a 2023/970 irányelv átültetésének elmaradása miatt — a határidők ettől nem változnak.
  • Nem tudjuk: a monitoringhatóság kijelölését, a bírságösszegeket, a jelentés formátumát és az esetleges szigorításokat — ezek a benyújtott javaslatból derülnek ki.
  • Következtetés: minden, ami az irányelv minimumára épül, biztos befektetés — a magyar részletek legfeljebb hozzáadnak, el nem vesznek.

Ez az oldal frissül

Az állapotot 2026. szeptember 26-án ellenőriztük (az Országgyűlés folyamatban lévő javaslatai, a Magyar Közlöny és az EUR-Lex alapján). Amint a törvényjavaslatot benyújtják, ez az oldal a konkrét rendelkezésekkel, hatósággal és bírságokkal frissül.

Miért nem érdemes a magyar törvényre várni

  1. 1A jelentés az előző évet írja leA 2027-es jelentés a 2026-os adatokról szól — a szám, amit közzétesz, most keletkezik, hónapról hónapra.
  2. 2A munkakör-értékelés negyedévekig tartAz egyenlő értékű munka kategóriái a kategóriánkénti különbség (g mutató), az 5 %-os küszöb és a tájékoztatási válaszok alapja — és nem épülnek fel néhány hét alatt.
  3. 3A késés nem védelemAz egyenlő munkáért egyenlő bér elve ma is érvényes magyar jog (Mt., Ebktv.) — a munkavállalói igények nem az átültetésre várnak.
  4. 4A törvény rövid átmenetet adhatA szlovák példa: elfogadás áprilisban, hatály júniusban, bérstruktúrák júliusra. Aki előre dolgozik, annak az átmenet formalitás.

Számítsa ki cége 7 mutatóját — ingyen, a böngészőben →

Mit érdemes ma megtenni

  • Bérnyilvántartás egy helyen: alapbér, pótlékok, prémiumok, jutalékok, természetbeni juttatások — havonta. Teljes kép nélkül minden számítás hibás.
  • Munkakör-értékelés a 4 kritérium szerint: készségek, erőfeszítés, felelősség, munkakörülmények (4. cikk) — dokumentáltan.
  • A 7 mutató kiszámítása még ma: a 2027-ben először látott szám nem lehet meglepetés.
  • Toborzás rendbetétele: bérsáv a hirdetésben, nincs bérelőzmény-kérdés, semleges hirdetések — a legláthatóbb kötelezettség.

Gyakori kérdések

Van már magyar bérátláthatósági törvény?

Nincs. Átültető törvény nincs, és 2026. szeptember 26-ig törvényjavaslatot sem nyújtottak be az Országgyűlésnek. Az átültetési határidő 2026. június 7-én lejárt; a Kormány 2026. őszi törvényalkotási programja a javaslat szeptemberi benyújtásával számolt.

Akkor ránk most semmi sem vonatkozik?

De igen: az egyenlő munkáért egyenlő bér elve ma is magyar jog, az irányelv kellően világos rendelkezéseire a közszférában közvetlenül hivatkozni lehet, és az első jelentési határidő (2027. június 7.) az irányelvből jön — a magyar törvény késése ezt nem tolja el.

Mikorra várható a magyar törvény?

Van kormányzati menetrend, de benyújtott javaslat még nincs: a Kormány 2026. őszi törvényalkotási programja szerint a Szociális és Családügyi Minisztérium 2026 szeptemberében nyújtotta volna be a javaslatot; szakmai elemzés szerint az elfogadás 2026 októberére, a hatálybalépés 2027-re várható. 2026. szeptember 26-ig a javaslat nem került az Országgyűlés elé, vagyis a menetrend csúszik. A tapasztalat (Szlovákia, Litvánia) azt mutatja: az elfogadás és a hatály között kevés idő telik el — ezért a felkészülést nem érdemes a kihirdetéshez kötni.

Mi lesz a bírságokkal?

A konkrét magyar összegeket a törvény hozza. Az irányelv hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat követel; a kártérítési igényeknek pedig nincs felső határa (16. cikk) — a bírság jellemzően a számla kisebbik tétele.

Források

Frissítve: 2026. szeptember 26.. A jogi állapotot 2026. szeptember 26-án ellenőriztük: nincs átültető törvény, és benyújtott törvényjavaslat sincs; a Kormány őszi programja szeptemberi benyújtással számolt. Az oldal a javaslat benyújtásakor frissül. Ez az oldal nem jogi tanácsadás.

Az Egalis megfelelési szoftvereszköz, nem jogi tanácsadás. Ezen oldalak tartalma tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsnak; a jogszabályok értelmezéséhez forduljon jogi tanácsadóhoz.