Kötelezettségek cégméret szerint
100 munkavállaló alatt: az Ön kötelezettségei
Nincs kötelező bérkülönbség-jelentés az irányelv szerint (a tagállamok kiterjeszthetik) — de minden napi kötelezettség teljes egészében él: bérsáv a toborzásban, nincs bérelőzmény-kérdés, objektív bérkritériumok, válasz a munkavállalói kérésekre 2 hónapon belül.
A legláthatóbb kötelezettsége minden álláshirdetésben ott lesz — és a munkavállaló bármekkora cégnél rákérdezhet kategóriája átlagaira, az Ön oldalán lévő bizonyítási teherrel.
Minden munkáltató kötelezettségei — az Önéi is
4. cikk
Bérstruktúrák és egyenlő értékű munkakategóriák
A bérstruktúráknak biztosítaniuk kell az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bért, objektív, nemi szempontból semleges kritériumok — készségek, erőfeszítés, felelősség, munkakörülmények — alapján, amelyeket a munkavállalói képviselőkkel egyeztetnek, ahol ilyen képviselők vannak (4. cikk (4)). Erre épül minden tájékoztatási válasz és minden kategóriánkénti különbség.
5. cikk
Bérsáv az interjú előtt
A jelölt megkapja a kezdő bért vagy annak sávját — a hirdetésben vagy az interjú előtt.
5. cikk (2)
Bérelőzmény-kérdések tilalma
Nem kérdezhető a jelölt jelenlegi vagy korábbi munkahelyi bére — sem interjún, sem űrlapokon.
5. cikk (3)
Semleges hirdetések és munkakör-nevek
A hirdetéseknek nemi szempontból semlegesnek kell lenniük, a toborzás diszkriminációmentesen zajlik.
6. cikk
Objektív bérkritériumok, elérhetően
A bér, a bérszintek és az előmenetel kritériumainak objektívnek, nemi szempontból semlegesnek és könnyen elérhetőnek kell lenniük. (A tagállamok az 50 fő alatti cégeket mentesíthetik az előmeneteli rész alól.)
7. cikk
A munkavállaló információs joga
Bármely munkavállaló írásban kérheti a saját bérszintjét és kategóriája nemek szerinti átlagbérét. Válasz: 2 hónapon belül.
7. cikk (5)
A bértitok-klauzulák hatálytalanok
A munkavállalók nem akadályozhatók bérük felfedésében az egyenlő bér érvényesítése céljából — a szerződéses kikötések erre hatálytalanok.
Amit nem kell — és a csillagok
- Nincs kötelező bérkülönbség-jelentés (a 9. cikk 100 munkavállalónál kezdődik) — önkéntes jelentés lehetséges, és a tagállamok lejjebb vihetik a küszöböt.
- Lehetséges mentesség 50 fő alatt: a tagállamok a legkisebb munkáltatókat mentesíthetik az előmeneteli kritériumok közzététele alól — a 6. cikk többi része (objektív, elérhető kritériumok) érvényes.
- Az egyenlő bér mindig kötelez. A munkavállaló bármekkora cégnél rákérdezhet kategóriája átlagaira — és a bizonyítási teher Önre száll, mihelyt a számok problémát jeleznek.
Hol kezdje
Kezdje a toborzással — minden hirdetésben látszik. Utána írja össze a bérkritériumokat úgy, hogy a munkavállalóknak is megmutathatók legyenek.
Gyakori kérdések
Egyáltalán ki kell számolnunk a bérkülönbséget?
Kötelező jelentés nincs, de az egyenlő bér elve teljeskörűen kötelez: a munkavállaló rákérdezhet a kategória átlagaira, és a diszkriminációra utaló tények a cégre fordítják a bizonyítási terhet. A saját számok ismerete védelem, nem bürokrácia.
50 fő alatt van könnyítés?
A tagállamok az 50 fő alatti munkáltatókat mentesíthetik az előmeneteli kritériumok közzététele alól — a 6. cikk többi része és minden toborzási kötelezettség könnyítés nélkül él.
Frissítve: 2026. szeptember 26.. Az adatok a változatlanul hatályos (EU) 2023/970 irányelvet és a magyar átültetés 2026. szeptember 26-i állapotát tükrözik: Magyarországon még nincs átültető törvény, és törvényjavaslatot sem nyújtottak be. Az elfogadott magyar törvény az irányelvnél szigorúbb szabályokat is tartalmazhat. Ez az oldal nem jogi tanácsadás.
Az Egalis megfelelési szoftvereszköz, nem jogi tanácsadás. Ezen oldalak tartalma tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsnak; a jogszabályok értelmezéséhez forduljon jogi tanácsadóhoz.