Kötelezettségek cégméret szerint
100–149 munkavállaló: az Ön kötelezettségei
Az irányelv szerint 2031. június 7-ig, majd 3 évente jelent — de az általános kötelezettségek (bérsáv a toborzásban, kérdéstilalom, objektív kritériumok, 2 hónapos válasz) jóval az első jelentés előtt élnek.
A 2031-es dátum halogatásra csábít — csakhogy az információs jog és az egyenlő bér elve előbb ér ide, a munkakör-értékelés pedig negyedévekig tart. És a magyar törvény előre is hozhatja a dátumot.
Minden munkáltató kötelezettségei — az Önéi is
4. cikk
Bérstruktúrák és egyenlő értékű munkakategóriák
A bérstruktúráknak biztosítaniuk kell az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bért, objektív, nemi szempontból semleges kritériumok — készségek, erőfeszítés, felelősség, munkakörülmények — alapján, amelyeket a munkavállalói képviselőkkel egyeztetnek, ahol ilyen képviselők vannak (4. cikk (4)). Erre épül minden tájékoztatási válasz és minden kategóriánkénti különbség.
5. cikk
Bérsáv az interjú előtt
A jelölt megkapja a kezdő bért vagy annak sávját — a hirdetésben vagy az interjú előtt.
5. cikk (2)
Bérelőzmény-kérdések tilalma
Nem kérdezhető a jelölt jelenlegi vagy korábbi munkahelyi bére — sem interjún, sem űrlapokon.
5. cikk (3)
Semleges hirdetések és munkakör-nevek
A hirdetéseknek nemi szempontból semlegesnek kell lenniük, a toborzás diszkriminációmentesen zajlik.
6. cikk
Objektív bérkritériumok, elérhetően
A bér, a bérszintek és az előmenetel kritériumainak objektívnek, nemi szempontból semlegesnek és könnyen elérhetőnek kell lenniük. (A tagállamok az 50 fő alatti cégeket mentesíthetik az előmeneteli rész alól.)
7. cikk
A munkavállaló információs joga
Bármely munkavállaló írásban kérheti a saját bérszintjét és kategóriája nemek szerinti átlagbérét. Válasz: 2 hónapon belül.
7. cikk (5)
A bértitok-klauzulák hatálytalanok
A munkavállalók nem akadályozhatók bérük felfedésében az egyenlő bér érvényesítése céljából — a szerződéses kikötések erre hatálytalanok.
Az Ön jelentési kötelezettségei
A jelentés és a közös bérértékelés a 100+ fős munkáltatókat terheli; a jogérvényesítés szabályai (16–18. és 23. cikk) minden munkáltatóra vonatkoznak:
9. cikk
Bérkülönbség-jelentés
Hét mutató — átlagok és mediánok, változó elemek, kvartilisek és kategóriánkénti különbség — a vezetés igazolásával, a munkavállalói képviselők meghallgatása után; a képviselők hozzáférnek a módszertanhoz. Mind a 7 mutató a monitoringhatósághoz kerül, amely az a–f mutatókat közzéteszi; a g mutatót a munkavállalók is megkapják.
10. cikk
Közös bérértékelés ≥ 5 %-nál
A bármely kategóriában mért, indokolatlan és a jelentéstől számított 6 hónapon belül meg nem szüntetett, legalább 5 %-os átlagkülönbség közös bérértékelést indít.
16–18. cikk
Igények és bizonyítási teher
A bérdiszkriminációt elszenvedő munkavállalót teljes kártérítés illeti; a vitában, ha a tények diszkriminációra utalnak, a munkáltató bizonyít.
23. cikk
Szankciók, bírságokkal
A szankciókat minden tagállam maga rögzíti — hatékonyan, arányosan, visszatartó erővel. A magyar összegeket a készülő átültető törvény hozza (2026. szeptember 26-ig javaslat sincs).
A referenciaév már fut
A jelentés a határidőt megelőző évet írja le — a szám, amit közzétesz, már most keletkezik, hónapról hónapra. Számolja ki ma, ingyen, mielőtt nyilvános szám lesz.
Hol kezdje
Kezdje a toborzással (a legláthatóbb kötelezettség), párhuzamosan rendezze a bérnyilvántartást és a munkakör-értékelést — a 2031-es jelentést évekkel korábban készítik elő.
Gyakori kérdések
120 fősek vagyunk — mikor jelentünk először?
Az irányelv szerint 2031. június 7-ig. A magyar törvény szigoríthat — és az információs jog meg az egyenlő bér elve addig is él: a kategóriákra mindenképp szükség van.
Mi ér el minket legelőbb?
A toborzási szabályok és a munkavállalók információs joga: bármely munkavállaló rákérdezhet kategóriája átlagaira, 2 hónapos válaszadási határidővel.
Frissítve: 2026. szeptember 26.. Az adatok a változatlanul hatályos (EU) 2023/970 irányelvet és a magyar átültetés 2026. szeptember 26-i állapotát tükrözik: Magyarországon még nincs átültető törvény, és törvényjavaslatot sem nyújtottak be. Az elfogadott magyar törvény az irányelvnél szigorúbb szabályokat is tartalmazhat. Ez az oldal nem jogi tanácsadás.
Az Egalis megfelelési szoftvereszköz, nem jogi tanácsadás. Ezen oldalak tartalma tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsnak; a jogszabályok értelmezéséhez forduljon jogi tanácsadóhoz.